106. Írország
2009 január 3. | Szerző: Tuz
Karácsony napján gyertyákat állítanak az ablakokba,
feldíszítik a karácsonyfát, whiskyt készítenek a Télapónak, a rénszarvasainak pedig répát és elmennek a misére. December 25-én elfogyasztják az ünnepi ebédet, és kibontják a várva várt ajándékokat. Karácsony másnapján rendszerint
lóversenyre mennek vagy az utcán énekelnek, mulatnak. Vidéken még mindig
elterjedt a Wren Boy-ok, az ócska ruhákba öltözött fiúcskák mutatványa. A
gyermekek házról házra járnak, énekelnek és zenélnek egy kis aprópénz
reményében.
“Az ünnep december 13-án
kezdődik, ez a 13 nap a Little Christmas (Kis Karácsony). Az írek karácsonya
hagyományosan ötvözi az ír katolikus szokásokat, a kelta pogány valamint az
anglikán protestáns hagyományokat. Az írek lakásaikat az ünnep közeledtével
gondosan feldíszítik. Az ablakba örökzöldekkel ékesített gyertyákat állítanak,
általában hármat. A gyertyák a szent családnak mutatják az utat az éjszakában,
a hármas szám pedig a szentháromságra (atya, fiú, szentlélek ) utal.
A gyerekek nagy izgalommal
forgatják az adventi naptárakat, a felnőttek pedig szorgosan készülődnek a
karácsonyi vacsorára. Fenyőfát az írek is állítanak, annál is inkább mert a
téli napéjegyenlőség alkalmával szakrális szerepet játszó örökzöldeket a kelták
terjesztették el. A gyerekeknek Írországban is Christmas Father hozza az
ajándékot karácsony éjjelén a zoknijukba. Az írek katolikus szokás szerint
éjféli misére is mennek.
indulás előtt egy pohár whiskeyt vagy tejet készítenek ki a Télapónak és egy
csokor sárgarépát a rénszarvasoknak.
A karácsonyi vacsora
előkészületei már hetekkel az ünnep előtt elkezdődnek, hiszen a hagyományos
fűszeres-mazsolás karácsonyi desszert, a Plum Pudding valamint a zsírral összekevert
és konyakkal leöntött mazsolát, almát, mandulát és cukrozott narancshéjat
tartalmazó Mince-Pie ízeinek összeéréséhez hetekre van szükség. A vacsora másik
tradicionális eleme a mind hidegen, mind melegen tálalható Spiced Beef,
amely szintén többnapos pácolást igényel a főzése és préselése előtt. Az ünnepi
vacsora olyan szokásos angolszász ételekkel egészül ki, mint a pulyka, a sonka
és az áfonyaszósz.
Az ír asszonyok a család minden
tagjának három ánizsos süteményt készítenek, egyet karácsonyra, egyet Újév
napjára, egyet pedig a tizenkettedik éjszakára, amely a téli napéjegyenlőséget
követő tizenkettedik éjszaka. A karácsony esti étkezést követően a családok
tejet és kenyeret helyeznek el a ház előtt, és nyitva hagyják az ajtót a
vendégszeretetük jelképeként.
Stephen’s Day) aztán kezdetét veszik a nagy utcai népünnepélyek. Ilyenkor az
emberek, főleg a fiatalok maskarába öltöznek, és különféle tradicionális
szereplőkkel vidám jeleneteket adnak elő.”
Nollaig Shona Duit!
98. Svájc
2008 december 30. | Szerző: Tuz
Itt
a mikulást Christkind-nek (gyermek Jézus) hívják, akinek öltözéke
teljesen fehér és a fején egy aranykorona van. Zürichben mesevillamos
viszi körbe a gyermekeket a városon, akik karácsonyi dalokat énekelnek,
és nincsenek mogorva ellenőrök, csak mosolygó felnőttek, akik édességet
osztanak közben.
96. Erdély
2008 december 28. | Szerző: Tuz
való biztosítása. Résztvevői legények, akik elsősorban a lányos házakat keresik fel. A mondókát ostorok csattogása, harangszó, furulya, dob és a köcsögdudához hasonló “bika” hangja kísérte. A hejgetés a búza élettörténetét mondja el a mag elvetésétől a kenyér elkészültéig.
A télközépre eső, karácsonyi, újévi évkezdés a napév szerinti időszámítással együtt honosodott meg Európában, s a római birodalomból sugárzott szét. Az egységes január elsejei évkezdést azonban sok nép csak az utolsó évszázadokban fogadta el, hazánkban is csak néhány évszázad óta kezdődik ezen a napon az év. Feltételezhetjük, hogy a honfoglaló magyaroknál az évkezdés őszre vagy tavaszra eshetett. A nomadizáló pásztornépeknél a két időpont jelentőségét növelte a nyári legelőkre vonulás és az őszi, téli legelőkre, szállásra való visszavonulás gyakorlata. Ennek a régi, tavaszi-őszi évfordulónak emléke az őszi és tavaszi pásztorünnepekben maradt fenn, ezek azonban egy évezred alatt más jelleget öltöttek, “európai” ünnepekké váltak. Az évkezdő újévi szokások főként abból a hitből nőttek ki, hogy a kezdő periódusokban végzett cselekmények analógiás úton maguk után vonják e cselekmények későbbi megismétlődését, ezért az emberek, hogy az egész évi jó szerencsét biztosítsák, igyekeztek csupa kellemes dolgot cselekedni. Közismert szokás az is, hogy az óévtől hatalmas lárma, zaj, kolompolás közepette búcsúznak el. E zajkeltés ősi oka sokféle lehetett: a gonosz hatalmak, az óév kiűzése, vagy csak az általános ünnepi féktelenség. A jósló szokások közé tartozik a hagymakalendárium készítés (12 gerezd fokhagymába sót tesznek; amelyik gerezd reggelre nedves lesz, az annak megfelelő hónapban sok eső vagy hó fog esni), a szilveszteri ólomöntés (a frissen öntött ólom formájából jósolnak), a gombócfőzés (a lányok papírszeletekre férfineveket írnak, ezeket gombócokba dugva vízbe dobják; amelyiket először dobja fel a víz, az lesz a leány jövendő férjének a neve).
81. Pravoszláv karácsony – badnjakégetés
2008 december 23. | Szerző: Tuz
A pravoszláv egyház nem a Gergely-naptár szerint jelöli ki
az ünnepnapokat, hanem az ókori Julianus-naptár szerint, ezért a görögkeleti
rítusú keresztények, a románok, szerbek, bolgárok és oroszok majdnem két héttel
később ünnepelnek.
A szerbeknél szokás, hogy karácsony böjtjén, hajnalban az
édesapa legidősebb fiával együtt elindul az erdőbe badnjakot vágni, ami olyan
fa, amelyen még rajta vannak a levelek. Csak egyszer volt szabad rácsapni a
fejszével, s amikor a fa kidőlt, nem eshetett rá más. Ha sikerült a badnjakot
jól kivágni, otthon megszentelték, és este a tűzre dobták, és a parázsló
fatönkből az első, még az éjféli mise előtt érkezett látogatónak -akinek
szigorúan jobb lábbal kellett belépnie a házba – jósolnia kellett. Mivel a
szerbeknél sem építettek a panelba kandallót, ma már inkább a város főterén
raknak tüzet, hogy a szokás ne haljon ki teljesen.
A pravoszláv vallású háziasszonyoknak páratlan számú ételt
kell készíteniük, és ott abban is hisznek, hogy karácsonykor az elődök
szellemei is ellátogatnak a családhoz. Náluk is van szerencsehozó, az
ételbe sütött kabala: az ünnepi csesznicába ezüstpénzt tesznek, ez hozza a
szerencsét annak, akihez kerül. A menü errefelé kecskéből, birkából, malacból
áll – ez utóbbinak a szájába almát tesznek a termékenység szimbólumaként.
süteményekkel és erőspaprikával feldíszítve. December 28-án, az ártatlan
gyermekek napján, a kicsik ezzel elverhetik a felnőtteket. Ami ehető leesik,
azt közösen fogyasztják el.
68. Görögország: Ünnep, 12 napon át
2008 december 20. | Szerző: Tuz
A tizenkettes szám a görögöknél
is nagy hagyománnyal bír, de ők nem aprózzák el tizenkét fogással az ünnepet:
inkább 12 napig ünnepelnek.
Az ortodox egyházban másként ünneplik Krisztus születését. Görögországban nem
szokás a bölcső, mivel nem Jézus, hanem Mária és a születés körülményei állanak
az ünnep középpontjában, utóbbit ábrázolja a karácsonyi ikon. Szentestén egész
éjjel tűznek kell égnie a házakban, hogy el ne jöjjenek a kalikancárik, a
fekete ördögöcskék. Emögött az a hiedelem húzódik, hogy a világ egy fatörzsön
áll, alatta van a gonosz alvilág. Az ördögöcskék megkísérlik összerágni a
fatörzset, hogy a világ alázuhanjon. Ettől a csak tűz rettenti vissza őket. Az
ünnep egyébként igen patriarchális: csupán az idősebbeknek megengedett, hogy
ételt és ajándékot osszanak.
A december 25-től január 6-ig
tartó ünnepi időszakot, azaz a karácsonytól, szilveszteren át vízkeresztig
tartó ünnepsorozatot dodekameronnak, azaz 12 napnak nevezik.
A legfontosabb, hogy ez alatt a
12 nap alatt mindig égjen a tűz: a görögök ugyanis úgy tartják, hogy a Föld
mélyén gonosz manók, kalikandzaroszok élnek, akik év közben a
Földet tartó fa törzsét fűrészelik, de karácsonykor előbújnak, és
törnek-zúznak, eleszik az emberek elől az ennivalót – a tűztől viszont nagyon
félnek, ezért a házi tűzhelyben a lángnak mindig égnie kell – amit
manapság már mécsessel helyettesítenek -, vízkeresztkor aztán a pap által
megszentelt víz bűvös ereje visszaűzi őket a Föld gyomrába.
Természetesen a görögök
népszokásai is – sok más népéhez hasonlóan – arra szolgálnak, hogy az eljövendő
évre bő termést, egészséget, gazdagságot hozzanak a családoknak. Ezért a manók
elűzésére szolgáló tűz hamuját a földekre szórják, hogy termékennyé tegye a
talajt.
A görögöknél a szerencsét hozó
bűvös gyümölcs a gránátalma, mely a jólétet szimbolizálja, de ilyenkor
különleges, szerencsehozó kenyeret, vaszilopitát is sütnek, amelybe
fémpénzt rejtenek, s aki ezt megtalálja, mázlista lesz egész évben.
A kenyeret szépen fel is
díszítik – Krétán még kenyérhímző asszonyok is vannak, akik tésztából cifra
rajzokat kanyarítanak a kenyérre.
Szokás a kenyeret felszeletelni
úgy, hogy minden családtagnak jusson egy szelet belőle, és ezt az asztalnál
ülve, közösen elfogyasztani. A görögök karácsony reggelén a fiatal lányokat
küldik a patakhoz vízért, amiből az az egész család iszik, hogy egészségesek
legyenek. Néhány helyen igyekeznek a forrást megvesztegetni, vagyis inkább
megetetni, azaz ételeket tesznek a partjára. A görögöknél fontos, hogy
karácsonykor az egész család, de még a háziállatok is jóllakjanak, hogy ne
éhezzenek a következő évben. Szokás még a kalanda, ennek jegyében énekesek
járnak házról házra, egészséget, szerencsét kívánnak a háziaknak, cserébe
sonkát, vajat, bort kapnak.
58. Más népek szokásai
2008 december 18. | Szerző: Tuz
Olaszországban a gyermekeket kétszer ajándékozzák meg. Szentestén csupán apróságokat kapnak, a
nagy ajándék Háromkirályok napján érkezik. Ezen a napon – már csak a nagyon
hagyományhű családoknál – a “strega befana”, egy kis boszorkány jön
el a kéményen át, és az angol Mikuláshoz hasonlóan juttatja el ajándékait.
Befana: A Befana (az Epiphania = születés szóból) egy csúf, de jóindulatú
boszorkány, amely Vízkereszt napján érkezik seprűnyélen, a kéményen keresztül
bejutva a házakba ajándékot (főleg zoknialakú csomagba rejtett édességet) hoz a
gyerekeknek. A hagyomány szerint a Befana a Szentestén nem akart a pásztorokkal
együtt Jézus keresésére indulni, csak később ért oda az ajándékokkal és már
üresen találta a jászlat. Így azóta is bolyong, és keresi a gyermekekben a kis
Jézust, ajándékait osztogatva. Hasonló hagyomány létezik orosz földön is
(Bábuska).
Olaszországban a karácsonyfát már dec.8-ától kezdve
díszítik. Emiatt nemigen hasznŕlatos az adventi koszorú. Nagyon népszerű
viszont a betlehemi jászol készítése, nemcsak a templomokban, de az otthonokban
is. Az ajándékokat vidékenként eltérően Szent Lúcia (S.Lucia), a Télapó (Babbo
Natale), illetve a Befana hozza. Korábban vidéken használatos volt a mi
betlehemezésünkhöz hasonló népszokás.
Betlehemi jászol
egészen helyes. A szentre, 1222 karácsonyán Betlehemben járván, nagy hatást
tett az ottani karácsonyi liturgia. Visszatérvén, engedélyt kért a pápától,
hogy hasonló módon ünnepelhesse meg a karácsonyt a következő évben. Mivel
azonban az akkori egyház tiltotta az előadásokat, a pápa csak azt engedélyezte,
hogy templom helyett egy barlangban tartsa az ünnepi misét. Szent Ferenc a
szalmával bélelt barlangba egy jászlat állított, élő állatokkal, amely mintegy
háttérképként szolgált, miközben a szent prédikált a környékről összegyűlt
híveknek.
A mai értelemben vett első jászlat Arnolfo di Cambio készítette márványból
1283-ban és ma is látható a római Santa Maria Maggiore bazilikában. Az ötletet
hamarosan más templomok is átvették, saját változatukat megvalósítva.
A barokk és rokokó korban a jászolkészítés elterjedt az egész országban, atemplomokból a házakba is eljutott, profán elemekkel bővülve. A hagyományos
szereplőket kiegészítő, az adott kor divatjának megfelően öltöztetett alakok
sokszor hétköznapi jeleneteket, mesterségeket, stb. ábrázoltak, gyakran
háttérben szorítva az eredeti figurákat. A jászolkészítés önálló, jövedelmező
mesterséggé fejlődött. A jászolkészítés fő központjai Genova, Nápoly és
Szicília voltak. A gazdagok és az egyháziak versengtek, hogy egymást
felülmúlják. Egyes jászlak nagyon fényűzőek voltak (arannyal, drágakövekkel
díszítve), távol a karácsony igazi szellemétől. A népies változatban az
alkalmazott anyagok természetesen sokkal egyszerűebbek. Genovában fa, Nápolyban
főleg terrakotta, Szicíliában terrakotta, gipsz vagy viasz szolgált az alakok
megformálásához. Sok jászol valóságos képzőművészeti alkotásnak számít. A
jászolok gyakran mechanikus elemeket is tartalmaznak (pl. működő malmok, vagy
patakok; változó megvilágítás, amely a nappal és éjszaka váltakozását
utánozza). Nápolyban nagyon látogatott a jászoljairól híres S.Gregorio Armeno
utca.
Karácsonyi édességek 1.
Pandoro Panettone
Karácsonyi édességek 2.
Panforte Torrone
56. Karácsonyi szokások külföldön
2008 december 16. | Szerző: Tuz
Spanyolországban a Háromkirályok érkezését ünneplik meg. Ünnepi felvonulás – cabalgada – keretében tarkán feldíszített kocsik vonulnak végig a városon. Manapság szenteste igen fontos lett a karácsonyi lottó. A kihúzott számokat élő adásban, énekelve ismertetik a nézőkkel. A spanyol karácsonyi süteményt “bol des rey”-nek nevezik. Készítőjük kis ajándékokat, pénzérmét és egy szem babot rejt el bennük. A bab meglelője “király” lesz, viszont jövőre neki kell fizetnie a süteményt.
„Spanyolországban kicsit különböző a karácsony, mint otthon, ezért utána kérdeztünk meg keresgéltünk egy-két további infót, és lám ez az 
eredmény:
December 22-én a Karácsony ünneplése a Karácsonyi Lottó (
Szenteste (
A vallásos spanyolok természetesen részt vesznek az éjféli misén, amit itt
Karácsony első napján az emberek megajándékozzák egymást, és egy urnából (A Sors Urnájából) neveket húznak, hogy megtudják, milyen romantikus kapcsolatok szövődnek majd az elkövetkező esztendőkben.”
…
(a fenti idézetet
Anna írta Naplójában)46. Karácsonyi szokások külföldön
2008 december 14. | Szerző: Tuz
Írországban szokás karácsony éjszakáján piros gyertyát, egy darabka karácsonyi süteményt és egy pohár whiskeyt az ablakba tenni. A szent család számára, ha arra járna.
Az írek karácsonya hagyományosan ötvözi az ír katolikus szokásokat, a kelta pogány valamint az anglikán protestáns hagyományokat. Az írek lakásaikat az ünnep közeledtével gondosan feldíszítik. Az ablakba örökzöldekkel ékesített gyertyákat állítanak, általában hármat. A gyertyák a szent családnak mutatják az utat az éjszakában, a hármas szám pedig a szentháromságra (atya, fiú, szentlélek ) utal. Az asztalra karácsony előestéjén kenyeret, tejet készítenek, az ajtót pedig nem zárják be. Ezzel fejezik ki vendégszeretetüket. Mária, József a kisdeddel bármikor betérhetnek, ha elfáradtak és megéheztek a hosszú úton.
A gyerekek nagy izgalommal forgatják az adventi naptárakat, a felnőttek pedig szorgosan készülődnek a karácsonyi vacsorára. Fenyőfát az írek is állítanak, annál is inkább mert a téli napéjegyenlőség alkalmával szakrális szerepet játszó örökzöldeket a kelták terjesztették el. A gyerekeknek Írországban is Christmas Father hozza az ajándékot karácsony éjjelén a zoknijukba. Az írek katolikus szokás szerint éjféli misére is mennek.
A karácsonyi vacsora angol beütéseket mutat. Az asztalra általában 
pulyka, sonka, áfonya szósz és lángoló, brandyvel bolondított plum puding kerül.
25-én István napján aztán kezdetét veszik a nagy utcai népünnepélyek. Ilyenkor az emberek, főleg a fiatalok maskarába öltöznek, és különféle tradicionális szereplőkkel vidám jeleneteket adnak elő.
43. Karácsonyi szokások külföldön
2008 december 13. | Szerző: Tuz
Nagy Britannia
Angliában már több ezer éve ünneplik a karácsonyt, ezért a szigetországban az európaitól teljesen eltérő szokások alakultak ki. A díszítéshez használt fagyöngy, mályvarózsa és repkény szimbólumok már a „sötét” középkorban meghatározóak voltak.
Fagyöngy: pogány szokás volt eredetileg az alatta való csókolózás.
Karácsonyfa: Viktória királynő idején terjedt el.
Már októbertől elkezdik díszíteni a házakat, utcákat, tereket.
Anglia divatot is teremtett: itt kezdtek karácsonykor fagyöngyöt függeszteni az ajtó fölé. Ha valaki alá áll, akkor meg kellett csókolnia a másikat. 
Az ajándékozás napja (Christmas Day) december 25-e. Reggel összegyűlik az egész család és közösen bontják ki az ajándékokat, és ekkor fogyasztják el a hagyományos karácsonyi ebédet a Christmas dinner-t. Az ebéd sült, töltött pulykából vagy valamilyen szárnyasból 
sült krumplival, kelbimbóval, Christmas pudingból, aprósüteményből áll. A pudingot brandyvel flambírozva tálalják. A pudingba kerülő, alkoholba áztatott gyümölcsöket már hónapokkal karácsony előtt elkészítik, és így érlelik. Karácsonyi különlegesség a mazsolás puding, amelybe kis ajándékot is szoktak rejteni. Megtalálójának állítólag szerencséje lesz.
Elmaradhatatlan eseménye még ennek a napnak a királynő hagyományos karácsonyi beszéde, melyet a televízió közvetít, s mely az angolok szerint meglehetősen unalmas, mégis mindenki megnézi.
107. Ausztria
2009 január 4. | Szerző: Tuz
A bécsi utcákon karácsonyi zene szól, a főtereken óriási
karácsonyfákat állítanak. December 16-ától a Bécsi Szimfonikusok karácsonyi
koncertsorozatát élvezhetik az érdeklődők. Ugyanúgy 24-én ünnepelnek, a fát is
aznap díszítik, olyankor a nagyszülők sétálnak a gyerekekkel. A városok és
falvak ünnepi díszbe borulnak. Bécs híres a “kis Jézus búcsúja” nevű
karácsonyi búcsúról. A városháza körül elterülő varázslatos karácsonyi parkról,
ahol a rengeteg játék és színes program mellett jégpálya és kisvasút várja a
gyerekeket, akik, mielőtt a vonatra felszállnak, levelet írnak a Jézuskának, aki mellett kitartanak az osztrákok.
Bécsben sok karácsonyi vásár van, de a legnépszerűbb a Christlkind, hogy a látogatók Grimm-mesékre hasonlító kulisszái között egy kis karácsonyi hangulattal töltődjenek fel.
Oldal ajánlása emailben
X