161. Karácsonyi gömbök

2010 december 22. | Szerző: Tuz

Szokták mondani, hogy az emberi fantázia határtalan. Karácsonykor is. A karácsonyfa gömbjeinél is. Íme a cikk ehhez, innen az NLCről:

Gazdagon díszített gömb, indiai színkavalkádra emlékeztető vibrálással. Olyan helyre kerülnek majd a fán, ahol minden oldalról jól látszik, azaz valahova a csúcsdísz környékére.
Lelőhely: Villa Bagatelle, 1100 Ft/db

Nem az Öreg néne őzikéje, de majdnem. A szemkápráztató csillogás és a naiv művészet találkozása egyetlen karácsonyi gömbben. Igazán eklektikus.
Lelőhely: Villa Bagatelle, 2800 Ft

A muffin minden mennyiségben jöhet. Igen, akár karácsonyfadísz formájában is. Sőt, a muffin formájú üveggömb már az ünnep előtt, az adventi időszakban is „szolgálatba” állítható egy süteménykínáló tálcán. 
Lelőhely: Villa Bagatelle, 2950 Ft

Nem végszükség esetére készült, hanem igen szellemes módja az évtizedek óta rendületlenül őrizgetett vicik-vacakoknak. A varródobozból régi, megsérült vagy megunt gömbjeinket is felcicomázhatjuk.
Lelőhely: Villa Bagatelle, 2400 Ft

A rejtély nem az, hogy miért lapos a karácsonyi gömb, és nem is az, hogy egy vaddisznó van rajta, hanem az a nagy kérdés, mint keres egy gyöngysor a malac nyakában.
Lelőhely: Villa Bagatelle, 2990 Ft

A Merry Xmas üveggömbök azonnal szárnyra keltik a fantáziát. Talán nem is karácsonyfa-díszítésre születtek, mert én fejben már a nem létező kandallópárkányt díszítem fenyőággal és a gömbökből kirakott karácsonyi üdvözlettel.
Lelőhely: Villa Bagatelle Boetze Merry Xmas üveggömb, 5200 Ft

A 2010-es karácsonyi trendek alapján idén mindent a karácsonyfára lehet tenni, amit éppen kedvünk tartja. A mézeskalács-figurás gömb azonban már önmagában több karácsonyi motívumot egyesít.
Lelőhely: Butlers, Fill Me! gömb mézeskalács-figura, 990 Ft

Zöld karácsonyfára lehet zöld karácsonyfadíszt akasztani, akárcsak a fehér fenyőre fehér díszt. A sok fehérség megértéséhez elég az ezüst hópelyhekre pillantatni… Nem, már semmin se kell meglepődni!
Lelőhely: Butlers, Hang On gömb díszhópehely, ezüst, 990 Ft

Nehéz feladatot adott a tervező a kivitelezőknek. A gömb felszínén szabályos kockákat szeretett volna látni, ráadásul vékony vonalakból. A probléma nem megoldhatatlan, de igényel némi kézügyességet és türelmet.
Lelőhely: Butlers, Hang On gömb, kockás, 990 Ft

A retrobeütésű minta is jól áll a gömbnek, azonban ezt felrajzolni még nehezebb, mint a kockákat. A fehér rajzolat úgy feszül a gömbön, mint egy háló, és izgalmas vizsgálódások tárgyát képezheti.
Lelőhely: Butlers, Hang On dísz, virág, zöld, 990 Ft

Szarvas sállal, lehetne a kép címe, ha nem egy üveggömbön szerepelne a rajz. A szarvasos gömb tipikus karácsonyi dísz: témája rejtélyes, de kit érdekel, mert már minden csupa csillámpor.
Lelőhely: Butlers, Hang On gömb szarvassal, zöld/barna, 890 Ft

A karácsonyi csillogás legidegesítőbb része, hogy még júniusban is csillámokra lelhetünk a legváratlanabb helyeken. A glitterek azonban itt a gömbön belül vannak. Nem hullanak, nem ragadnak.
Lelőhely: Butlers, Hang On dísz, glitteres, 990 Ft

Klasszikus fehér dísz. Önmagában talán túl egyszerű lenne, de más színekkel és apró kiegészítőkkel nagyon elegáns hatást kelt. Csak arról lesz nehéz lebeszélni a családot, hogy mindenki végigtapogassa.
Lelőhely: Pure Home Design, fehér gömb, 1490 Ft

A karácsonyi divatszínek évről évre változnak, de vannak „örökzöldek”. Ilyen a piros, a fehér és az arany. Ezekkel a díszekkel nem lehet mellényúlni, és szinte elképzelhetetlen, hogy az évek hosszú során megunjuk majd. Éppen ellenkezőleg, alig várjuk, hogy évről évre bővüljön a gyűjtemény.
Lelőhely: Pure Home Design, piros gömb, 1490 Ft

Lehetne ragozni, hogy régies hatásúak, ugyanis repedezettnek tűnik a színezés, de tökéletlenségük éppen előnyükre válik. Nem kell magyarázat! Egyszerűen szépek!
Lelőhely: Pure Home Design, a lila és az arany gömbök is 790 Ft/db

Lehetne ragozni, hogy régies hatásúak, ugyanis repedezettnek tűnik a színezés, de tökéletlenégük éppen előnyünkre válik. Nem kell magyarázat! Egyszerűen szépek!
Lelőhely: Pure Home Design, a lila és az arany gömbök is 790 Ft/db.

Alice helyett most mi kerültünk Csodaországba. A máskor hétköznapi ékszerek különleges szerepet kapnak – a gömbök zsinórjára apró gyöngyöket fűztek. Egyértelmű, hogy csajok előnyben.
Lelőhely: Pure Home Design

Piros és lila üvegcseppek. Formájuk a régi karácsonyfaégők izzóira emlékeztet, és persze ezzel az emlékkel érkezik a gyerekkori karácsonyok gyönyörűsége is. 

Lelőhely: Pure Home Design, 700 Ft/db (lila és piros is)

Régies hatású gömb, amely mintha a boldog békeidőkből maradt volna itt. A sötét gömbök legjobban a fehér műfenyőn mutatnak, de a terített asztal dekorációi is lehetnek.
Lelőhely: Pure Home Design, 899 Ft/db

A divat megint ismétli önmagát. A kilencvenes évek elején volt nagy divat a zúzmarás gyümölcs. Kristálycukorba hempergettünk mindent, amit lehetett. Nem is értem, miért nem gondoltunk akkor az üveggömbre is.
Lelőhely: Nosztalgia kacatok boltja, 490 Ft

Karácsonykor rénszarvasból sohasem lehet elég. Azonban az is bizonyossá vált, hogy nem elég egy ígéretes gömb, megfelelő szalag is kel hozzá.
Lelőhely: Nosztalgia kacatok boltja, 930 Ft

Első pillantásra egyszerű fröccsöntött műanyag gömbnek tűnik, de a karácsonyfaágon életre kel. Úgy csillog a fényben, mint egy bonyolult kidolgozású üveggömb. Kápráztató illúzió.
Lelőhely: Artvirág, 1590 Ft / 2 db

Mint egy régi, családi darab. Igazi kincsnek számít az óarany karácsonyfadísz. Nem gömb forma, viszont éppen ettől érdekes. Anyaga nemes, kidolgozása aprólékos.
Lelőhely: Artvirág, 1530 Ft

Ha a Moulin Rouge-ban állítanak karácsonyfát, akkor azon csak fűzős karácsonyfadíszek lehetnek, esetleg még egy-két harisnyakötő és girlandnak a lányok színes tollboáikat dobálják a fára.
Lelőhely: Artvirág, gömb fűzővel, 1090 Ft

Az antik szelence önmagában is csodás karácsonyfadísz, de a család minden tagjának el lehet benne rejteni valami apróságot. Ékszerek ajándékozásához vagy karácsonyi lánykéréshez nagyon stílusos.
Lelőhely: Artvirág, szelence, 4790 Ft / 4 db

Idén télen nagy divat a kötött és nem csak pulóvernek. A kötött díszpárna, a horgolt puff és ágytakaró mellett szinte természetes volt, hogy feltűnik a kötött karácsonyfagömb is. Természetesen norvég mintával és gombbal.
Lelőhely: Artvirág, kötött gömb, 1190 Ft

(a cikket Myreille írta: http://www.nlcafe.hu/advent_dekor/20101220/25_variacio_a_klasszikus_karacsonyi_gombre/)

148. Ajándékhoroszkóp

2010 november 29. | Szerző: Tuz

Az igazat megvallva már azt hittem nem lepődök meg azok után, hogy Joyónál olvastam a karácsonyfa horoszpókot. De aztán ma reggel mégis sikerült. Ugyanis rátaláltam az ajándékhoroszkóp- (a spórolás jegyében)ra. Illik rád, valóban így van? Döntse el ezt mindenki maga! Íme, tessék:

Kos: Minden, ami róla szól, tetszeni fog neki. Egy jeles életeseményét, tevékenységét megörökítő fotó egy mutatós keretben biztosan tetszést arat.

Bika: Imádja a díszeket, illetve valójában mindent, amellyel otthonát öltöztetheti ünnepi pompába, szigorúan a jó ízlés határain belül!

Ikrek: Állandóan mozgásban van, sok mindent csinál egyszerre, így biztosan értékelni fogja, ha ajándékoddal leveszel a válláról bizonyos karácsonyi terheket: sütikavalkád díszdobozban, nagyon hálás lesz érte!

Rák: Nehéz ügy, nem mutatja, de nagyon fontos számára, hogy neki szóljon az ajándék, figyelemmel, szeretettel. Mivel uralkodó bolygója a hold, és hangulatát is erősen befolyásolja a holdciklus, jól jön egy holdnaptár a mindennapok jobb megéléséhez.

Oroszlán: Lételeme a pompa, a csillogás, a tündöklés. Egy igazi oroszlán egyik kedvenc foglalatossága: a haja! Egy különleges karácsonyi hajdísz leveszi a lábáról, főleg ha nőről van szó, ám ha férfi sorstárs, egy nem mindennapi fésű a javaslatunk!

Szűz: Sosem fürödhetsz be nála egy jó könyvvel vagy színházjeggyel. Azonban lehetőleg ne a könnyed darabokat válaszd, szereti, ha van min gondolkodni, filozofálgatni!

Mérleg: Mindig elkápráztatja a hangulatos zene, és ha még meg is szeretnéd viccelni, kedvenc dallamait kazettán nyújtsd át neki! Ha pedig inkább tárgyiasult formában bókolnál neki (seperc alatt kivirul a bókoktól), ebben a témában keress számára hűtőmágnest!

Skorpió: Nem könnyű eset, sosem könnyű kiolvasni a szeméből, hogy hányasra értékeli próbálkozásaid. Sebaj, könnyítsd legalább a saját pozíciód, szép szemhéjfénnyel finomíts az olykor szúrós pillantásain, vagy merészkedj mélyebbre, és válassz izgalmas alsóneműt (kapcsolatotok típusának függvényében persze)!

Nyilas: Saját készítésű bonbonjaid nem fogja visszautasítani, hisz imádja az ízeket, illetve az ízekből is a sokat. Ha nincs ilyen élvezetekre időd, akkor nézz számára szét a piacon valami ínyenc finomságért.

 

Bak: Fontos számára a folyamatos fejlődés, így az olyan ajándékoknak örül igazán, amelyek hasznosak, praktikusak. Futózokni, zsebkendőtartó, mini tisztálkodószett és persze könyv a költséghatékony ajándékjavaslatunk fegyelmezett bakjaid részére. 

Vízöntő: Állandóan mozgásban van, és be nem áll a szája, ami így gyakran kiszárad télen. Egy futurisztikus csomagolású szőlőzsír biztos meglepi.

Halak: Különösen érzékeny lelke szomjazik a karácsonyi hangulatra. Ünnepi színekre, fényekre vágyik egész évben, rajong a gyertyákért, mécsesekért, illatfelhőkért.

95. Ha elmúlik karácsony

2008 december 27. | Szerző: Tuz

(Neoton)

94. A betlehemi csillag

2008 december 26. | Szerző: Tuz

3. rész: A lehetséges jelöltek

 

Lehetségesnek tűnik, hogy a betlehemi csillag egy valódi, fényes csillag volt. A legesélyesebb jelölt az égbolt legfényesebb csillaga, a Szíriusz. Nem valószínű azonban, hogy ez a fényességét érzékelhetően nem változtató objektum újdonságként jött volna szóba, hiszen az emberiség már évezredek óta ismerte az égboltot. A Szíriusz évről évre feltűnt a téli éjszakákon, mindig a Nagy Kutya csillagképben (az ábrán), de ebben ma sincs és akkor sem lehetett semmi rendkívüli.

Ráadásul a Szíriusz nem felel meg annak a követelménynek, mely szerint a “csillag megállt”. Csak egyetlen olyan csillag létezik, amely nem mozdul el az égbolton az éjszaka során: a Sarkcsillag. A Föld forgása miatt látszólag az összes többi csillag körülötte kering. Azon túl azonban, hogy nyilván a Sarkcsillagot is jól ismerték – hiszen többek között az északi irány megállapításának fontos eszköze volt -, a Jeruzsálemből Betlehembe tartó bölcsek azért sem láthatták, mert a hátuk mögött volt – ők ugyanis dél felé haladtak, s a “csillag előttük ment”.

 

Tűzgömb

 

Egyes középkori források ragyogó, vakító fényű jelenségként számolnak be a betlehemi csillagról. Ez valószínűleg a túlzott hitbuzgóság eredménye, de azért megvizsgálhatjuk egy fényes meteor lehetőségét. Kedves Olvasóink már nyilván maguktól is rájöttek, hogyan lehet kizárni egy ilyen jelenséget: túl rövid ideig tart. A másodpercek alatt fellobbanó és elhamvadó tűzgömb nem lehetett elég kitartó ahhoz, hogy hosszú útjukon vezesse a bölcseket. Ráadásul egy ilyen jelenség legalább akkora riadalmat kelt, mint csodálatot – nem valószínű tehát, hogy ehhez kötötték volna egy király megszületését.

 

 

Üstökös

 

Tény, hogy a betlehemi csillag ábrázolásainak mintegy 30%-a csóvával mutatja a jelenséget, így jogosan merül fel a kérdés: üstököst láthattak-e a korabeli emberek? Bármilyen vonzó is a dolog, három ok miatt is kizárható ez a lehetőség. Az egyik a lélektani tényező: az üstökösök feltűnését mindig baljós jelnek tekintették a történelem során, mivel a görbült porcsóva kardra emlékeztette az embereket. Az üstökösök félelmet, rettegést váltottak ki, soha nem tekintették őket csodálatos események hírnökeinek. A másik megállapítás: mivel Jeruzsálemből nem látták, nem lehetett egy ilyen jellegű, feltűnő égi objektum. S ami még fontosabb: semmilyen ókori csillagászati feljegyzés nem számol be üstökösről Kr. e. 4 és 8 között, pedig a szomszédos időszakokból részletes leírások maradtak fent az ilyen égitestekről.

 

Nóva, szupernóva

 

Talán a legkézenfekvőbb megoldás, ha egy valóban ritka égi jelenséget hívunk segítségül, egy olyan új csillagot, amit azelőtt senki se látott. Tudjuk, hogy a nóvák és a szupernóvák megfelelnek ennek a feltételnek – olyan égitestekről van szó, amelyek fényessége hirtelen és nagymértékben megnövekszik, így új objektumként jelennek meg az égbolton. A közeli szupernóvák kezdetben még nappal is láthatók. A Tejútrendszerben utoljára Kepler fedezett fel szupernóvát, 1604-ben. A korábbiakról is gondos feljegyzések készültek, főleg távol-keleti csillagászoknak köszönhetően. A kínaiaktól számos ilyen “vendégcsillag” adatai maradtak ránk. Éppen itt van a bökkenő: akárcsak az üstökösök esetében, itt sem találkozunk számunkra megfelelő jelölttel. Úgy tűnik, hogy Kr. e. 4. és 8. között nem volt új csillag az égen.

 

Bolygófedés

 

Kr. e. 6. március 20-án a Hold elfedte a Jupitert a Kos csillagképben. Eközben a Mars is a Kosban tartózkodott. A bolygófedéseknek az asztrológia mindig is nagy jelentőséget tulajdonított – a képen pl. egy Kr. u. 51-ben bekövetkezett fedés megörökítése látható (ekkor a Vénuszt fedte el a Hold a Kosban). Éppen ezért sokan ezt a ritka jelenséget tekintik a betlehemi csillagnak, hiszen a Mars és a Kos is Júdea jelképe volt, a Jupiter pedig hatalmat és erőt sugároz. A probléma csak az, hogy a jelenség gyakorlatilag nem volt megfigyelhető az ókori Júdeából, s kétséges, hogy bárki is egy király születéseként értelmezte volna.

([origo])

91. A betlehemi csillag 2.

2008 december 26. | Szerző: Tuz

2. rész: Létezett-e a betlehemi csillag?

Sokak szerint nem is érdemes a csillagászatot belekeverni a dologba, mert a betlehemi csillag valójában soha nem volt látható. Csupán az ókorban elterjedt hiedelmet tükrözi, mely szerint a nagy emberek – főleg az uralkodók – születését egy új csillag felbukkanása jelzi az égbolton. Nincs kizárva, hogy nekik van igazuk, de tény, hogy a Biblia semmilyen más égi jelenséggel nem foglalkozik ilyen alapossággal és részletekbe menően. Olvassuk el Máté evangéliumának idevonatkozó részét.

Amikor Jézus a júdeai Betlehemben megszületett, Heródes király napjaiban bölcsek jöttek napkeletről Jeruzsálemb,e és érdeklődtek:
“Hol van a zsidók újszülött királya? Láttuk csillagát napkeleten és eljöttünk, hogy hódoljunk neki.”
Ennek hallatára Heródes király megriadt, és vele egész Jeruzsálem.
Összehívta az összes főpapokat és a nép írástudóit, és tudakozódott tőlük, hol kell a Messiásnak születnie.
Azok azt válaszolták: “A júdeai Betlehemben, mert így jövendölte a próféta:
Te Betlehem, Júda földje,
Éppen nem vagy a legkisebb Júda
fejedelmi városai között,
Mert belőled származik majd a vezér,
Aki népemet, Izraelt kormányozza.”
Erre Heródes titkon hivatta a bölcseket, és pontosan megtudakolta tőlük a csillag föltűnésének idejét.
Majd ezekkel a szavakkal küldte őket Betlehembe: “Menjetek, tudakozódjatok gondosan a gyermek felől. Ha megtaláljátok, jelentsétek nekem, hogy én is elmenjek és hódoljak neki.”
Azok, miután meghallgatták a királyt, elindultak. S lám, a csillag, melyet napkeleten láttak, előttük haladt, amíg végül meg nem állt a hely fölött, ahol a gyermek volt.
Amint meglátták a csillagot, igen megörültek.
A házba lépve megpillantották a gyermeket anyjával, Máriával, és leborulva hódoltak neki. Azután fölnyitották kincsesládájukat, és ajándékot adtak neki: aranyat, tömjént és mirrhát.
Mivel álmukban utasítást kaptak, hogy vissza ne forduljanak Heródeshez, más úton tértek vissza hazájukba.

Két mozzanatot érdemes megjegyezni a szövegből: az egyik, hogy a csillag a bölcsek előtt haladt (vagyis kb. dél-délnyugat felé látszott), a másik: a csillag megállt. A későbbiekben látni fogjuk ezek jelentőségét.

A részletességen túl vannak további furcsaságok is. Az egyik legmeghökkentőbb, hogy Jeruzsálemből nem látták a csillagot (a bölcsek számolnak be róla Heródesnek), vagyis ha létezett, nem lehetett valamiféle mindenkinek feltűnő, nagyon látványos jelenség. Magyarázatra szorul az is, hogy miért nem számoltak be róla az akkoriban virágkorukat élő megfigyelő jellegű csillagászati kultúrák Kínában, Koreában vagy Dél-Amerikában. (Hiszen a Föld forgása miatt – legalábbis hasonló földrajzi szélességekről – másoknak is látniuk kellett volna.) Fontos továbbá, hogy a csillag jelentést hordozott, amelyet esetleg csak azok a korabeli csillagász-papok érthettek meg, akik akkoriban még asztrológiával is foglalkoztak. Asztronómia (csillagászat) és asztrológia akkoriban még egységet képezett, s utóbbi az emberek gondolkodásmódjára is sokkal nagyobb hatással volt, mint manapság. Igen valószínűnek tűnik, hogy a bölcsek (a háromkirályok) mezopotámiai csillagász-papok voltak.

([origo])

88. Karácsony-est

2008 december 25. | Szerző: Tuz

Nem adhattam ma semmi mást,

csak jó, meleg simogatást.

Mi győzött érdességemen?

Mitől csókolhat úgy kezem?

Simogatást mitől tanult?

Erembe Krisztus vére hullt?

Szemembe Krisztus-könny szökött?
–

kinyúló kézzel kérdezem.

Áldott vagy a kezek között,

karácsonyi koldus-kezem.

(Áprily Lajos)

83. Karácsonyfa

2008 december 23. | Szerző: Tuz

Magyarországon a karácsonyfa nagyobb mértékben csak az 1848-49-es szabadságharc után kezdett meghonosodni. Korábban még a vidéki birtokain élő magyar arisztokrata családoknál is hiányzott. Báró Splény Béla Pest megyei, pátyi földbirtokos 1877-ben keletkezett emlékirataiban a reformkor kezdetéről, az 1824/25. év fordulójáról jegyezte fel: “A most divatozó karácsonyfák akkor még nem váltak szokássá…” A fővárosban és a dunántúli városokban aránylag gyorsan, falun jóval lassabban terjedtek. Az 1860-as években már rendszeresen nagy fenyőfavásárokat rendeztek a régi pesti városháza előtti téren. A magyar falvakban a XIX. század utolsó harmadában még főként csak a protestáns papok, a tanítók, a jegyzők, az uradalmi alkalmazottak családjainál állítottak karácsonyfát. A polgárság körében a XIX. század második felében az ifjúsági irodalom és a képes újságok írói és rajzolói népszerűsítették a karácsonyfa állítás szokását. Nagy szerepük volt a karácsonyfa megismertetésében az újságok karácsonyi mellékleteinek és a karácsonyra küldött képes levelezőlapoknak is. A Székesfehérvár melletti Sárkeresztesen az 1880-as években a református lelkipásztor és író, Babay Kálmán családjánál állítottak először karácsonyfát, a falu lakosságánál csak az első világháború után lett általános.
Ennél korábban megjelent a karácsonyfa a vidéki kastélyokban, ahol gyakran az uradalmi cselédek vagy gyermekeik is karácsonyi ajándékot kaptak a földbirtokostól. A karácsonyfát így a kastélyban dolgozó személyzet, de az uradalmi cselédség is megismerhette. Népszerű vadászírónk, Széchenyi Zsigmond (1898-1967) így örökítette meg az első világháború előtti uradalmi karácsonyt a Székesfehérvárral szomszédos grófi birtokukról, Sárpentele pusztáról:
“Hogy az ajándékokat a Kisjézus hozza – ezt tán még elhitették velem ideig-óráig. Hanem azt, hogy a karácsonyfát is ő hozná – azt bizony sohasem! Hogy is hitethették volna, mikor azt minden istenadta karácsonykor mi hoztuk az erdőről – apámmal ketten! Havas karácsonykor szánon hoztuk, különben kocsin.
Így hát huszonharmadikán befogatott, vitt magával baltát-fűrészt, kihajtott az erdőre.
Nem is egy fát hoztunk olyankor, hanem rendszerint négyet. Az iskolás gyerekekét, a magunkét, az “Öreg”-ét meg a nagymamáét. Nagyság szerint sorolom fel őket. Az iskolás gyerekeké volt a legnagyobb, hiszen az a kocsiszínbe, a Sárpentelén fellelhető legtágasabb helyiségbe került, annak plafonja, pedig magasabb volt az ebédlőénél. Nagyanyámnak viszont, aki a kert túlsó végén épült “Kislak”-ban székelt, jóval kisebb karácsonyfa kellett.
Huszonnegyedikén már reggeltől kezdve a kocsiszínben foglalatoskodtunk. Akkorra kiürítették, kitolták belőle a különféle hintókat-kocsikat-kordékat, egymás tetejére állított szánokat, helyettük hosszú asztalokat sorakoztattak a falak mellé, köröskörül. Középre pedig a nagy karácsonyfát állították.
Azt díszítettük. Létrára kapaszkodva aggattuk rá a szokásos miegymást, még a legnehezebben elérhető ágvégre is csíptettünk gyertyatartót. Aztán nagy szakajtóvékában hordtuk be az iskolás gyerekeknek szánt ajándékot. Mindenkinek jutott meleg ruha, vastag kesztyű, játékszer meg irdatlan nagy dióskalács. Az asztalokon szép sorjába teregettük a fényes papírba takart csomagokat. Mindegyikre gondosan készült névcédulát tűztünk…”
A karácsonyfa megismertetésében, elterjesztésében nagy szerepet játszottak a fővárosban és a városokban polgárcsaládoknál szolgáló, majd férjhezmenetelük után a falujukba visszatérő cselédlányok is. Végül hazai elterjesztésében az árvaházak, óvodák és a gyermekkórházak is szerepet játszottak, ahol már a XIX. század második felében rendszeresen állítottak karácsonyfát a gyermekek számára.
Megjelent a templomokban is. Kiskunfélegyházán Móra Ferenc (1879-1934) gyermekkorában állítottak első alkalommal karácsonyfát a katolikus templomban. Az író Szép karácsony szép zöld fája… című önéletrajzi elbeszélésében így emlékezett vissza erre a nagy eseményre: “Nyolcéves voltam, a harmadik elemibe jártam, és először léptem a közszereplés terére. A közszereplés tere az öregtemplomunk volt. Úri divatot kezdtek a városunkban, karácsonyfát állítottak fel a szentélyben az oltár mellett, s kerestek valami alkalmas kis rongyost, aki a mennyei fenyőt felköszöntse.” Itt szavalta el Móra tanítójának alkalmi versét, amelynek első két sorára még felnőtt korában is emlékezett:

Alföldi terjedéséről a Békés megyei tanyákon, uradalmi majorokban, gyermekkori emlékeit felidézve, ezt írta nekem Debrecenből 1990. január 26-án kelt levelében Gunda Béla (1911-1994) néprajzprofesszor: “Karácsonyfa: Nagyszénás környékén a pusztákon, de a tanyákon is a század elején fenyőfácskát vagy valamilyen száraz ágat vitt be karácsony este a gazda, a fára burgonya s más hasonlók voltak ráakasztva. Volt, hogy a gazda csak a pipáját és a dohányzacskóját akasztotta a “karácsonyfára”, s beköszönt, boldog ünnepeket kívánt. Ez utóbbi különösen erős emlékem, mert valamelyik anyai rokonomnál történt. Adatok: nagyszénási tanyák, Gáspártelek, Nagymajor, Csucs majorok.”
A moldvai magyarok csak az 1950-es évek második felében ismerkedtek meg a karácsonyfával. Pusztinán (Bákó m.) az 1940-es években született gyerekek még nem kaptak karácsonyfát. Ez a karácsonyfa nélkül felnőtt generáció a gyerekei számára az 1960-as-70-es években már állított cukorral, almával, körtével, dióval, piskótával, nápolyival díszített fenyőfát. Az utóbbi három évtizedben már nem hiányozhat a karácsonyfa egyetlen olyan moldvai magyar házból sem, ahol gyermekeket nevelnek.
Mi lehetett a téli májusfák, később a karácsonyfák felállításának és a karácsonyi ajándékozásnak eredeti célja, szerepe, lélektani háttere? Azoknak a fáknak, gallyaknak, amelyek még télen is zöldellnek, ezáltal dacolnak a növényvilág szempontjából halottnak vélt időszak pusztító hidegével, különös életerőt tulajdonít az európai néphit. Az embereknek a téli napforduló idején a maguk hasznára kell fordítani e fák életerejét. Ha az örökzöld gallyakat, fákat felakasztják vagy felállítják a házban, erős életerejük a környezetre, a ház lakóira átáramlik, bőséget, áldást eredményez, minden bajt elhárít.
A karácsonyi ajándékozás lélektani háttere az ünnep évkezdet jellegével magyarázható. Általános emberi hit szerint minden kezdésnek előremutató jelentősége van. A jó kezdet jó előjel, ezért akikkel együtt élünk vagy hozzánk közel állnak, azok számára az évkezdés idején gondoskodni igyekszünk, jelképesen az ajándékokkal is, hogy az új évben semmijük ne hiányozzon. A javaknak a kezdéskor való megnövelése az egész évi gyarapodást vonja maga után. Az európai népeknek az örökzöldek különös életerejében és a kezdeti bőség jó előjel voltában való hitét mindennél szebben fejezi ki Sebastian Brant straßburgi német író 1494-ben, Bázelben megjelent Bolondok hajója című könyvében:

Akinek pedig nincsen valami
új holmija
és újév táján énekelni megy
és zöld fenyőgallyat nem tűz
ki házában,
az azt hiszi, hogy nem éli vé-
gig az évet…
Ugyanez az új évre:
Akinek valamit nem ajándé-
koznak,
az azt hiszi, hogy az egész év
nem lesz jó…

82. Karácsony

2008 december 23. | Szerző: Tuz

80. Az ünnep keletkezése

2008 december 23. | Szerző: Tuz

79. A karácsony, mint szó: eredete, jelentése

2008 december 23. | Szerző: Tuz