22. A mikulás mindig célba ér

2008 december 6. | Szerző:

Norbi lázas beteg lett, még az oviba
sem mehet. Most, amikor úgy várják a Mikulást. Még ajándékot is készített
Lórátnak: egy valódi kis lovacskát.


Bence nagyapó segített, persze csak úgy titokban. Gyönyörű
arab telivér – papóka szerint legalábbis – nyereggel, kantárral, kötőfékkel.


– Nem lehet későbbre halasztani a Mikulást? – próbálja Norbi
nagyapját fűzni.


– Azt nem lehet Norbika! Képzeld el mennyien várják, ők
nagyot csalódnának! – kuncog nagyapi. Azért díjazza a gyerek életrevalóságát. –
Gondolt el, ha Cintiának is később jönne. Majd odaadod Lórántnak, ha
meggyógyultál…


Norbi morcos. Tudja ő, hogy ez mégsem ugyanaz, mert nem akkor
játszanak azzal a kis paripával, amikor kell.


Nagyapó azért töri a fejét, hogyan is lehetne eljuttatni
Lórántnak az ajándékot. Végül, amikor Norbi alszik elcseni és beviszi az
óvodába. Enikő néni hamiskásan kacsint a cselszövés egyik cinkosaként.

Két nap múlva Norbika izgatott hangját hallja.


– Képzeld papika, megszökött a kis lovacska. Apu szerint a
rokonait keresi. Szerintem a Mikuláshoz ment, segít a szekerét húzni!


Bence kuncog magában. Hiába, az ő vére, feltalálja magát, s
az unokának szánt
csomagot még egy picinyke ajándékkal megfejeli. Szerencsére
Norbinak már elmúlt a láza, mire a Mikulás jött. Hozott annyi ajándékot, hogy
csak nézték Cintiával együtt, amikor Lóránt jött látogatóba, kezében a
lovacskával, amit Norbiék papival
közösen készítettek.


– Képzeld Norbi! A Mikulás az oviba hozta ezt a lovacskát.
Ugye milyen szép? Ha
akarod, játszhatsz vele.


Bence nagyapó nem szólt semmit, könnyes szemmel megy ki a
szobából. Ha valaki, ő biztosan tudja, hogy a Mikulás mindig célba ér.


(Törő István)




Címkék:

21. Miklós története versben

2008 december 6. | Szerző:

Miklós püspök történetét Péchy Ferenc 1529-ben versben örökítette meg, Anthonius Manicellus Veliternus humnuszának fordításában:

Légy most segítség Szent Miklós
minekünk,


Kik idnepedet és téged tisztelünk,


Légy te Szent Miklós tanuló ifjaknak


Mi segedelmünk.

Az
kik tanóságra nevedbe adatnak


És tanóságot nagyon gyakorolnak,


Bűnt te nevedben eltávoztassanak


szent Miklós püspök.

Szegény
embernek három szűz leánya,


Kiket akar vala gonosz bűnre adni,


Ő szüzességek megmaradott vala


Te kencsed mia.

Nagyon téged kiáltanak és
téged tisztelnek,


Kiket vizeknek habjai fenyegetnek,


Kik drágaságba hozzád evöltenek:


Segítség leszel nekik.

Címkék:

20. Miklós

2008 december 6. | Szerző:


Szent Miklós eredeti legendája

“Krisztus után 245-ben Kis-Ázsia-i Anatóliában, Patara városában született, egy gazdag család gyermekeként. Már gyermekkorában is történtek vele csodák. Alig kezdte el iskoláit, mikor Patara városában nagy járvány tört ki, és mint kisgyermek, árvaságra jutott. Ezért a szüleitől örökölt hatalmas vagyonával Patara érsekéhez, (aki apja testvére volt,) a város kolostorába költözött. Az Ő felügyelete mellett nevelkedett, s gyermekévei alatt megszerette a kolostori életet, majd iskoláinak befejeztével a papi hivatást választotta. Életét az emberiségnek és a gyerekek tanítására szentelte. Bárki kérte, mindig segített. Ember szeretete, segítőkészségének híre messze földre eljutott. Az emberek kezdték imáikba foglalni a nevét. 270-ben Jeruzsálembe tartó zarándokuton történtek miatt a tengerészek védőszentjévé vált! Zarándok utról visszafelé, betért imádkozni Anatólia fővárosába, Myra városba, ahol legendás körülmények között püspökké választották.
52 évig volt püspök. Évek alatt a szeretete, a gyerekekkel, emberekkel való törődése miatt annyira megszerették, hogy nem csak püspökük, de még vezetőjüknek is tartottak. Vagyonát a gyerekek és az emberek megsegítésére fordította. Egyszerű emberként élt a nép között, miközben tanított és szeretetet hírdetett. Éhínség idején a teljes egyházi vagyont a nép étkeztetésére fordította, amiért szembe került az Egyházzal, halála után, ezért az engedetlenségért egy időre ki is tagadták az Egyházból!
Minden este órákig sétált a városka utcáin, beszélgetett az emberekkel, figyelt a gondjaikra. Így történt a legendáját alkotó eset is, ami valójában megtörtént:
A kolostor szomszédságában él egy elszegényedett nemes ember, aki úgy elnyomorodott, hogy betévő falatra is alig jutott. Három férjhez menés elött álló lánya azon vitatkozott egy este, hogy melyikük adja el magát rabszolgának, hogy tudjon segíteni a családon, és hogy a másik férjhez tudjon menni. Ekkor ért a nyitott ablak alá Miklós püspök, és meghallotta az alkut. Visszasietett a templomba, és egy marék aranyat kötött keszkenőbe, és bedobta az ablakon. A lányok azt hitték csoda történt. Majd egy év múlva ugyanebben az időben még egy keszkenő aranyat dobott be a második lánynak. Kisiettek, mert lépteket hallottak az ablak alól, s akkor látták, hogy egy piros ruhás öregember siet el a sötétben. Harmadik évben ezen a napon nagyon hideg volt, és bepalánkolva találta az ablakot. Ekkor felmászott a sziklaoldalban épült ház tetejére, és a nyitott tűzhely kéményén dobta be az aranyat. A legkisebb lány éppen ekkor tette harisnyáját a kandalló szerű tűzhelybe száradni, és az pont bele esett. Az ismeretlen jótevőről kezdték azt hinni, a hóborította Taurus hegyről, mivel mindig ilyenkor télen történtek ezek a csodák, hogy maga a Tél-Apó jön el ezekkel az ajándékokkal. Az idő folyamán mégis kitudódott a titok, hogy a jótevő maga Miklós püspök. Ugyanis a legkisebb lánynak bedobott aranyban volt egy olyan darab, amit a helyi aranykereskedő előzőleg adományozott Miklós püspöknek egy szerencsés üzletet követően. Ezt felismerve, már mindenki tudta, hogy ki a titokzatos segítő! De kiderült ez abból is, hogy december 5-én a névnapja előestéjén a hideg idő beköszöntével rendszeresen megajándékozta a gyerekeket mindenféle édességgel. Ezért az adakozásaiért a nép elnevezte ” Noel Baba” -nak, ami azt jelenti ” Ajándékozó Apa”. A keresztényüldözések alatt őt is elfogták, éheztették, kínozták, de kivégezni nem merték.
325-ben részt vett a niceai Első Ökumenikus Zsinaton, ahol egy szenvedélyes vitában arcul ütötte Ariust. Ezért a tettéért azonnal elmozdították a Zsinatból, és felmentették püspöki teendői alól. Még azon az éjszakán a Zsinat több tagjának egyazon különös álma volt: Nikolas jelent meg előttük, egyik oldalán Isten állt, kezében az evangéliummal, a másik oldalon Szűz Mária érseki palásttal, így kinyilvánítva szimpátiájukat a magáról megfeledkezett püspök iránt. Az ámulatba esett tanácstagok azonnal Nikolashoz siettek, és bocsánatot kérve visszahelyezték pozíciójába. Ettől fogva óriási tiszteletnek örvendett, mindenki úgy tekintett rá, mint egy nagy emberre, aki nem esztelen dühből vágta arcon a szüntelenül istenkáromló Ariust, hanem Isten iránti buzgalmából.
Hosszú, békés öregkort ért meg. A legenda szerint lelkét ( 342 december 6-án ) angyalok vitték végső nyughelyére, ahol egy tiszta forrás eredt. Ebből a tiszta forrásból áradó szeretettel küldi legendája a mai gyerekekhez utódát, a Mikulást.”


(Lejegyezte: Farkas Imre, Nemzetközi Santa Claus Béketanács Európai Képviselő)

Címkék:

15. Borbála

2008 december 4. | Szerző:

Ünnepe december 4. Védőszentje bányászoknak, tüzéreknek, váraknak.
A legenda szerint Kisázsiában élt és kereszténységéért lefejezték Szent-Borbálát. Hajdan a lányok pártfogójuknak tekintették, ezen a napon a cseresznyefa ágát vízbe tették, az ha karácsonyra kivirágzott, az házasságot jelentett.
Délnyugat Magyarországon e napon tilos volt mindenféle női munka. Egyes helyeken a férfi vendég nem volt szívesen látott, mert elvitte a ház szerencséjét.

Szent Borbálát (dec. 4.) pogány apja, Dioscurus is azért záratta toronyba, hogy kérők ne férkőzhessenek hozzá. A toronynak volt ugyan két ablaka, de Borbála apja távollétében rávette az építőket, hogy vágjanak a falba egy harmadikat is, apjának adott későbbi magyarázata szerint azért, mert a Szentháromság világosította meg a lelkét (attribútuma a három ablakos torony vagy annak makettje). Ezen át becsempészett magához egy papot, aki megkeresztelte. Amikor ezt apja megtudta, a pappal együtt megszökött. Egy sziklahasadékban rejtőztek el, Dioscurus azonban rájuk talált, mert egy pásztor elárulta őket. (Ezért később úgy bűnhődött, hogy juhai sáskákká váltak.) Az apa megkorbácsolta a leányát, majd átadta a római hatóságoknak. Azok megkínozták, orcáját tüzes fáklyával verték, de nem tudták hitét megtörni. Végül is az elvetemült apa fejezte le saját kezűleg (†306). Az ő büntetése sem maradt el, szörnytette színhelyén villám sújtotta halálra.
(Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium – részlet)

Címkék:

13. Adventi hajnal

2008 december 4. | Szerző:


Alföldön, fákon zúzmara,

adventi hajnal zápora,

ezüst mezők, ezüst világ…

Szobánkban csend és béke van,

karácsonyt vár a kisfiam.

 

Ezüst mezők, ezüst világ,

ti visszatérő szent csodák,

ó, szép adventi hajnalok!

Lelkemben halkan zengenek

rég elfelejtett énekek.

 

Ó, szép adventi hajnalok,

Istent dicsérő angyalok,

bús tájon, íme, zeng a szó:

az éjszakának vége már,

megtartó Krisztus erre jár…

 

Bús tájon íme zeng a szó:

Istennel élni volna jó

az ég alatt, a föld felett,

s üdén, miként a kisfiam,

Jézusra várni boldogan.

 

Az ég alatt, a föld felett

pusztítva jár a gyűlölet…

Adventi hajnal zápora

e csendes téli reggelen

nyugodj meg fájó lelkemen.

 

Adventi hajnal zápora,

új boldog élet mámora

ó, hullj reám, ó, hullj reám!

Hozzátok el a nagy csodát

ezüst mezők, ezüst világ!


(Sándor Ernő)

Címkék:

12. Az adventi naptár kitalálója

2008 december 3. | Szerző:

Ezt a szép szokást egy édesanya találta ki. Rosszul esett neki, hogy kisfia
minden este azzal a kérdéssel nyaggatta: “Hányat kell még aludnunk, hogy
megjöjjön a Jézuska?” Egy nap fogott egy kartont, huszonnégy mezőre
osztotta, mindegyikre rátűzött egy bonbont. Kisfia mindennap lecsippenthetett
egyet. A kisfiúból idővel felnőtt lett.


Eszébe jutott egyszer az édesanyja naptára. Úgy gondolta, hogy más gyerekeknek
is örömet szerezhetne vele, és ezért elhatározta, hogy adventi naptárakat
készít és árusít. Nagy sikere lett. Nemsokára gyárak sora foglalkozott adventi
naptárak készítésével. Gerhard Lang, az adventi naptárak atyja 1974-ben hunyt
el Münchenben, igen idős korában.

Adventi naptár már hetekkel karácsony előtt mindenfelé vásárolhatunk. A préselt
ajtócskák mögött kis csokoládé-meglepetések várnak a kíváncsi
“édesszájúakra”. Más adventi naptárak fából készült kis dobozokból
állnak, vagy hosszú ajándékcsomagokból. De mindig 24 ajtócska, 24 zacskó vagy
csomagocska van a naptárban, hogy december minden napjára jusson egy ajándék
szentestéig.



Címkék:

11. Az advent értelme

2008 december 3. | Szerző:

Úrjövet, ami
tartalmilag hármas: történelmi, kegyelmi és eszkatológiai. Az adventi várakozás
célja felidézni a Messiás születése előtti történelmi várakozást, felkészülni
karácsonyra és Krisztus második eljövetelére.

Címkék:

10. Advent sajátos gyakorlata

2008 december 3. | Szerző:

1. Csönd, elmélkedés, imádság

Foglalkozzunk többet Isten dolgaival, ismerjük meg jobban azt, akit várunk.
Legyünk többet csöndben, magunkban. Kerüljük most a hangos helyeket,
izgalmakat, szórakozásokat. Járjunk Mária lelki iskolájába: figyeljük őt,
imádkozzunk hozzá, vegyünk részt a Roráte (ádventi hajnali) miséken.




2. Készülés Karácsonyra


Készüljünk elő családunk karácsonyi liturgiájára. Ajándékainkat a helyes
lelkület és szeretet készítse elő és hitelesítse: gondos, személynek szóló
kiválasztás, és nem üzleti szellem.


3. Bűnbánat


A közelgő Karácsony várakozásában szorgosan, mégis vidáman tisztítsuk ki
lelkünket minden szennytől.

Címkék:

9. Adventi koszorú

2008 december 3. | Szerző:

Sok családban már advent első vasárnapján megkezdődik a karácsonyi készülődés,
hiszen karácsonyig alig néhány hét van hátra. Megteremthetjük az ünnepi
hangulatot, ha adventi koszorúval díszítjük a lakást.

Az adventi koszorú története nem olyan régi: az ötlet XIX. századi, egy Johann
Heinrich Wichern nevezetű német protestáns lelkésztől származik: úgy próbálta
karácsonyig múlatni az időt, hogy minden egyes istentiszteleten újabb és újabb
gyertyát tűzött a csillárkoszorúba, karácsonyig összesen huszonnégyet. A szokás
hamar elterjedt, de a gyertyák száma mára négyre redukálódott.

Néhány évtizede szemfüles kertészek újítást vezettek be: a koszorúk
megjelentek az ajtókon és ablakokon is.

Címkék:

7. Ádvent

2008 december 1. | Szerző:

Havat terel a szél az erdőn,

mint pehely-nyájat pásztora.


S néhány fenyő már érzi sejtőn,


miként lesz áldott-fényű fa,


és hallgatózik. Szűz utakra


feszül sok ága, tűhegye, –


szelet fog, – készül, nő magasba,


az egyetlen szent éj fele.



(Reiner Maria Rilke)
Címkék:

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!