94. A betlehemi csillag

1.0Adventtől vízkeresztig/von Advent bis Dreikönige - Tűz blogjahttps://tuz1.cafeblog.huTuzhttps://tuz1.cafeblog.hu/author/Tuz-2-2/94. A betlehemi csillag<link rel="File-List" href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5CGizus%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><style>  </style> <p class="MsoNormal"><span class="cim1"><span style="font-size: 13.5pt;"><span style="font-family: Times New Roman; font-weight: normal;"><span style="font-size: 18px;">3. rész: A lehetséges jelöltek</span></span><br><span style="font-family: Times New Roman; font-size: 18px;"> </span><br><span style="font-family: Times New Roman; font-size: 18px;"> </span></span></span></p><div style="text-align: justify;"><img src="https://tuz1.cafeblog.hu/files/Bcs_Igazi_csillag.jpg" class="blogkep" align="left"><span style="color: black;"><span style="font-family: Times New Roman; font-size: 18px;"><span style="color: rgb(255, 0, 0);">Egy "igazi csillag"</span></span><o:p></o:p></span></div><div style="text-align: justify;"><span style="font-family: Times New Roman; font-size: 18px;"> </span></div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="color: black;"><o:p><span style="font-family: Times New Roman; font-size: 18px;"> </span></o:p></span></p><div style="text-align: justify;"><span style="font-family: Times New Roman; font-size: 18px;"> </span></div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="color: black;"><span style="font-family: Times New Roman; font-size: 18px;">Lehetségesnek tűnik, hogy a betlehemi csillag egy valódi, fényes csillag volt. A legesélyesebb jelölt az égbolt legfényesebb csillaga, a Szíriusz. Nem valószínű azonban, hogy ez a fényességét érzékelhetően nem változtató objektum újdonságként jött volna szóba, hiszen az emberiség már évezredek óta ismerte az égboltot. A Szíriusz évről évre feltűnt a téli éjszakákon, mindig a Nagy Kutya csillagképben (az ábrán), de ebben ma sincs és akkor sem lehetett semmi rendkívüli.</span><o:p></o:p></span></p><div style="text-align: justify;"><span style="font-family: Times New Roman; font-size: 18px;"> </span></div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="color: black;"><span style="font-family: Times New Roman; font-size: 18px;">Ráadásul a Szíriusz nem felel meg annak a követelménynek, mely szerint a "csillag megállt". Csak egyetlen olyan csillag létezik, amely nem mozdul el az égbolton az éjszaka során: a Sarkcsillag. A Föld forgása miatt látszólag az összes többi csillag körülötte kering. Azon túl azonban, hogy nyilván a Sarkcsillagot is jól ismerték - hiszen többek között az északi irány megállapításának fontos eszköze volt -, a Jeruzsálemből Betlehembe tartó bölcsek azért sem láthatták, mert a hátuk mögött volt - ők ugyanis dél felé haladtak, s a "csillag előttük ment".</span><o:p></o:p></span></p><div style="text-align: justify;"><span style="font-family: Times New Roman; font-size: 18px;"> </span></div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="color: black;"><o:p><span style="font-family: Times New Roman; font-size: 18px;"> </span></o:p></span></p><div style="text-align: justify;"><span style="font-family: Times New Roman; font-size: 18px;"> </span></div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><img src="https://tuz1.cafeblog.hu/files/Bcs_Tuzgomb.jpg" class="blogkep" align="left"><span style="color: black;"><span style="font-family: Times New Roman; font-size: 18px;"><span style="color: rgb(255, 0, 0);">Tűzgömb</span></span><o:p></o:p></span></p><div style="text-align: justify;"><span style="font-family: Times New Roman; font-size: 18px;"> </span></div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="color: black;"><o:p><span style="font-family: Times New Roman; font-size: 18px;"> </span></o:p></span></p><div style="text-align: justify;"><span style="font-family: Times New Roman; font-size: 18px;"> </span></div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="color: black;"><span style="font-family: Times New Roman; font-size: 18px;">Egyes középkori források ragyogó, vakító fényű jelenségként számolnak be a betlehemi csillagról. Ez valószínűleg a túlzott hitbuzgóság eredménye, de azért megvizsgálhatjuk egy fényes meteor lehetőségét. Kedves Olvasóink már nyilván maguktól is rájöttek, hogyan lehet kizárni egy ilyen jelenséget: túl rövid ideig tart. A másodpercek alatt fellobbanó és elhamvadó tűzgömb nem lehetett elég kitartó ahhoz, hogy hosszú útjukon vezesse a bölcseket. Ráadásul egy ilyen jelenség legalább akkora riadalmat kelt, mint csodálatot - nem valószínű tehát, hogy ehhez kötötték volna egy király megszületését.</span><o:p></o:p></span></p><div style="text-align: justify;"><span style="font-family: Times New Roman; font-size: 18px;"> </span></div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="color: black;"><o:p><span style="font-family: Times New Roman; font-size: 18px;"> </span></o:p></span></p><div style="text-align: justify;"><span style="font-family: Times New Roman; font-size: 18px;"> </span></div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="color: black;"><o:p><span style="font-family: Times New Roman; font-size: 18px;"> </span></o:p></span></p><div style="text-align: justify;"><span style="font-family: Times New Roman; font-size: 18px;"> </span></div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><img src="https://tuz1.cafeblog.hu/files/Bcs_Ustokos.jpg" class="blogkep" align="left"><span style="color: black;"><span style="font-family: Times New Roman; font-size: 18px;"><span style="color: rgb(255, 0, 0);">Üstökös</span></span><o:p></o:p></span></p><div style="text-align: justify;"><span style="font-family: Times New Roman; font-size: 18px;"> </span></div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="color: black;"><o:p><span style="font-family: Times New Roman; font-size: 18px;"> </span></o:p></span></p><div style="text-align: justify;"><span style="font-family: Times New Roman; font-size: 18px;"> </span></div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="color: black;"><span style="font-family: Times New Roman; font-size: 18px;">Tény, hogy a betlehemi csillag ábrázolásainak mintegy 30%-a csóvával mutatja a jelenséget, így jogosan merül fel a kérdés: üstököst láthattak-e a korabeli emberek? Bármilyen vonzó is a dolog, három ok miatt is kizárható ez a lehetőség. Az egyik a lélektani tényező: az üstökösök feltűnését mindig baljós jelnek tekintették a történelem során, mivel a görbült porcsóva kardra emlékeztette az embereket. Az üstökösök félelmet, rettegést váltottak ki, soha nem tekintették őket csodálatos események hírnökeinek. A másik megállapítás: mivel Jeruzsálemből nem látták, nem lehetett egy ilyen jellegű, feltűnő égi objektum. S ami még fontosabb: semmilyen ókori csillagászati feljegyzés nem számol be üstökösről Kr. e. 4 és 8 között, pedig a szomszédos időszakokból részletes leírások maradtak fent az ilyen égitestekről.</span><o:p></o:p></span></p><div style="text-align: justify;"><span style="font-family: Times New Roman; font-size: 18px;"> </span></div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="color: black;"><o:p><span style="font-family: Times New Roman; font-size: 18px;"> </span></o:p></span></p><div style="text-align: justify;"><span style="font-family: Times New Roman; font-size: 18px;"> </span></div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><img src="https://tuz1.cafeblog.hu/files/Bcs_Nova_szupernova.jpg" class="blogkep" align="left"><span style="color: black;"><span style="font-family: Times New Roman; font-size: 18px;"><span style="color: rgb(255, 0, 0);">Nóva, szupernóva</span></span><o:p></o:p></span></p><div style="text-align: justify;"><span style="font-family: Times New Roman; font-size: 18px;"> </span></div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="color: black;"><o:p><span style="font-family: Times New Roman; font-size: 18px;"> </span></o:p></span></p><div style="text-align: justify;"><span style="font-family: Times New Roman; font-size: 18px;"> </span></div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="color: black;"><span style="font-family: Times New Roman; font-size: 18px;">Talán a legkézenfekvőbb megoldás, ha egy valóban ritka égi jelenséget hívunk segítségül, egy olyan új csillagot, amit azelőtt senki se látott. Tudjuk, hogy a nóvák és a szupernóvák megfelelnek ennek a feltételnek - olyan égitestekről van szó, amelyek fényessége hirtelen és nagymértékben megnövekszik, így új objektumként jelennek meg az égbolton. A közeli szupernóvák kezdetben még nappal is láthatók. A Tejútrendszerben utoljára Kepler fedezett fel szupernóvát, 1604-ben. A korábbiakról is gondos feljegyzések készültek, főleg távol-keleti csillagászoknak köszönhetően. A kínaiaktól számos ilyen "vendégcsillag" adatai maradtak ránk. Éppen itt van a bökkenő: akárcsak az üstökösök esetében, itt sem találkozunk számunkra megfelelő jelölttel. Úgy tűnik, hogy Kr. e. 4. és 8. között nem volt új csillag az égen.</span><o:p></o:p></span></p><div style="text-align: justify;"><span style="font-family: Times New Roman; font-size: 18px;"> </span></div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="color: black;"><o:p><span style="font-family: Times New Roman; font-size: 18px;"> </span></o:p></span></p><div style="text-align: justify;"><span style="font-family: Times New Roman; font-size: 18px;"> </span></div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><img src="https://tuz1.cafeblog.hu/files/Bcs_BolygofedOos.jpg" class="blogkep" align="left"><span style="color: black;"><span style="font-family: Times New Roman; font-size: 18px;"><span style="color: rgb(255, 0, 0);">Bolygófedés</span></span><o:p></o:p></span></p><div style="text-align: justify;"><span style="font-family: Times New Roman; font-size: 18px;"> </span></div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="color: black;"><o:p><span style="font-family: Times New Roman; font-size: 18px;"> </span></o:p></span></p><div style="text-align: justify;"><span style="font-family: Times New Roman; font-size: 18px;"> </span></div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="color: black;"><span style="font-family: Times New Roman; font-size: 18px;">Kr. e. 6. március 20-án a Hold elfedte a Jupitert a Kos csillagképben. Eközben a Mars is a Kosban tartózkodott. A bolygófedéseknek az asztrológia mindig is nagy jelentőséget tulajdonított - a képen pl. egy Kr. u. 51-ben bekövetkezett fedés megörökítése látható (ekkor a Vénuszt fedte el a Hold a Kosban). Éppen ezért sokan ezt a ritka jelenséget tekintik a betlehemi csillagnak, hiszen a Mars és a Kos is Júdea jelképe volt, a Jupiter pedig hatalmat és erőt sugároz. A probléma csak az, hogy a jelenség gyakorlatilag nem volt megfigyelhető az ókori Júdeából, s kétséges, hogy bárki is egy király születéseként értelmezte volna.</span></span></p><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><br></p><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal">(<a href="http://www.origo.hu/tudomany/tarsadalom/20011221alehetseges.html" title="" target="_blank">[origo]</a>)<br><span style="color: black;"><span style="font-family: Times New Roman; font-size: 18px;"></span><o:p></o:p></span></p>rich